Életed megszokott rendje felborult, és semmi sem olyan már, mint azelőtt.
Gyászolsz?
Meghalt? Meg sem születhetett? Összetört, megcsalt, elhagyott? Megbetegedett? Elköltözött? Csődbe ment, összedőlt? Elveszett, elkóborolt? Eltűnt, köddé vált? Kirepült? Véget ért….?
A sort még sokáig folytathatnánk, de ha ezek közül a kérdések közül valamelyikre igennel tudsz válaszolni, akkor biztosan össze van törve a szíved. Ennek oka lehet bármi abból a több mint 40 féle veszteségből, ami érhet bennünket az életünk során: pl. egy szeretted halála, vagy az egészséged elvesztése, netán egy válás vagy költözés.
Életed megszokott rendje felborult, és semmi sem olyan már, mint azelőtt. Valószínűleg úgy érzed magad, mintha víz alá kerültél volna, és csak kapálózol. Nem tudsz a felszínre úszni a többiekhez, mert olyan, mintha az egy másik dimenzióban lenne, ahova számodra nincs átjárás. Emiatt még a legközelebbi barátaid, családtagjaid is elérhetetlen távolságra kerültek tőled. Senki nem hallja meg, amit mondani szeretnél. Senkit nem érsz el, hiába nyújtod feléjük a kezedet. Semmi nem úgy működik, mint korábban. Magad sem érted, hogy miért reagálsz mindenre másképpen. Teljesen kimerültél, és alig kapsz már levegőt. Úgy érzed nem bírod így tovább…
Ez bizony a gyász.
Sokszor magunk sem vagyunk tisztában azzal, hogy valójában gyászolunk, mert a társadalmi normák szerint a gyász érzése a halálhoz kötődik. Ha azonban felismerjük, és elfogadjuk, hogy az életünk bármely területén bekövetkező veszteség vagy tragédia gyászreakciókat vált ki, akkor sokkal tudatosabban birkózhatunk meg a nehézségekkel.